Megújultunk!  Új felületen folytatja működését a munkajogi blog. A gyakorlati problémákat feldolgozó közérthető cikkeken kívül mostantól munkajogi kérdés-válasz szolgáltatásunkon keresztül   – 5 munkanapon belül – biztosan választ kap munkajogi kérdéseire is! 

Az új Munka Törvénykönyve nem alapelveket, hanem általános magatartási követelményeket tartalmaz. Az eltérő megfogalmazás ellenére e szabályok jelentősége változatlan. Olyan elvi jelentőségű előírásokról van szó, amelyeket a törvény egésze szempontjából figyelembe kell venni, és amelyek útmutatásul szolgálnak minden részletszabály értelmezéséhez. A bírói gyakorlat akkor is az alapelvekhez, általános követelményekhez nyúlik vissza, amikor egy adott kérdésre nincs külön tételes rendelkezés. Ezért a joggyakorlatban az alapelvek igen fontos szerepet töltenek be. Nézzünk erre egy konkrét példát!

A munkavállaló a munkáltató utasításai szerint, annak ellenőrzése mellett dolgozik. De azok az emberek is munkavállalói a munkáltatónak, akik ezeket az utasításokat adják. E kétarcúságra tekintettel tartalmaz speciális szabályokat a vezető állású munkavállalókra a munka törvénykönyve (Mt.). Mivel a szervezeti hierarchia csúcsán dolgozók munkaerő-piaci helyzete általában jóval kedvezőbb, számukra a törvény kevesebb védelmet biztosít, és az általános szabályokhoz képest is nagyobb tere van a felek megállapodásának a munkaviszony tartama kialakításában.

Mintegy 10 éve magasabb minimálbér, ún. garantált bérminimum illeti meg a legalább középfokú végzettséghez kötött munkakört betöltő munkavállalókat. De vajon mi vagy ki határozza meg, hogy kell-e középfokú végzettség a munkához? A válasz nem is olyan egyszerű, pedig nem mindegy, hogy havi 98.000 Ft, vagy 113.000 Ft a munkavállaló bruttó bére.

A bloghoz érkező hozzászólások tetemes része teszi fel a címbeli kérdést: ha a munkavállaló jogsértést tapasztal munkáltatója részéről, hova fordulhat igényével, panaszával? Foglaljuk hát össze, milyen lehetőségek vannak a jogérvényesítéshez!

Egy újszülött számára nem a frissen festett babaszoba a legfontosabb, hanem hogy a szüleivel lehessen szeretetteljes, nyugodt környezetben. Ebben természetesen az anyára hárul a főszerep, de legalább ilyen fontos, hogy az első napokban az apa is ott legyen frissen bővült családjával. Munkajogi szempontból ezt teszi lehetővé az apai pótszabadság, amelyre több szempontból más szabályok vonatkoznak, mint általában a szabadságra.

A munkaviszony a munkavállalót és a munkáltató közös megegyezésével jön létre. Ennek megfelelően a munkaszerződés módosítása, és számos fontos munkafeltétel alakítása is csak a munkavállaló beleegyezésével lehetséges. A feleknek arra is módja van, hogy közös megegyezésükkel olyan feltételekkel szüntessék meg a munkaviszonyt, amiben csak meg tudnak egyezni. E megállapodások azonban csak akkor érvényesek, ha a munkavállaló valódi akarattal egyezett bele. Éppen ezért fontos felhívni a figyelmet néhány kerülendő, jogellenes gyakorlatra.

Kevés munkajogi fogalomhoz kötődik annyi bulváros felhang, mint a zaklatáshoz. A sokszor éppen ezért elbagatellizált jelenség azonban nagyon súlyos jogsértést jelent, amelyet minden munkáltatónak fel kell tudni ismerni, illetve lehetőleg megelőzni.

A munkaszerződés a felek közös megegyezésével jön létre, ezért annak tartalma is csak közös megegyezéssel módosítható. A törvény azonban – a rugalmas foglalkoztatás érdekében – kivételesen lehetővé teszi, hogy a munkáltató ideiglenesen ne a munkaszerződés szerint foglalkoztassa a munkavállalót. Ilyenkor tehát a munkáltató egyoldalú utasítása alapján a munkavállaló nem a munkaszerződése szerinti munkakörben, munkahelyen, és/vagy munkáltatónál fog dolgozni. Ez egyrészt fontos eszköz a munkáltatók számára, másrészt csak szigorú törvényi korlátok mellett alkalmazható!

A munka törvénykönyve egyik sokszor idézett alapelve a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, más néven joggal való visszaélés tilalma. Eszerint a törvényben foglalt jogokat és kötelezettségüket a jogalkotó eredeti céljának megfelelően, rendeltetésük szerint kell gyakorolni, illetve teljesíteni. Az alapelv lényege, hogy a jogszabályok előírásait nem elég látszólag megtartani, a szabály célját, rendeltetését kell figyelembe venni. Mivel munkaügyi perekben is számos esetben kerül elő a joggal való visszaélés tilalma, járjuk körül, mit is jelent ez az elv a munkaviszonyban!