Visszamenőleg nem alkalmazható a kedvezőbb szabály

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma a jogalkotással szemben fogalmaz meg követelményeket, abból a jogalkalmazó kedvezőbb szabályalkalmazására vonatkozó kötelezettségét levezetni nem lehet. A Kúria elvi határozata.

A jogeset

A felperes – miután a nyugdíjfolyósító igazgatóság által 2010. január 13-án előírt, 2009. október 1. és 2010. január 31. között jogalap nélkül felvett rokkantsági nyugdíj visszafizetésére irányuló kötelezettségét teljesítette – 2012. január 23-án megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmet terjesztett elő - ismerteti az esetet a Kúria a honlapján.

Az elsőfokú társadalombiztosítási szerv a 2012. március 29-én kelt, a másodfokú szerv által helybenhagyott határozatával egyebek mellett azért utasította el a kérelmet, mert a felperes egészségi állapota magasabb mértékű volt, mint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben (Mmtv.) előírt 60%. A munkaügyi bíróság a határozatokat az 1.M.150/2013/26. számú ítéletével hatályon kívül helyezte, mert a perben lefolytatott szakértői bizonyítás eredményeként az egészségi állapotra vonatkozó feltétel teljesülése  megállapítható volt, egyben az elsőfokú szervet új eljárásra, és annak vizsgálatára kötelezte, hogy az ellátás folyósításának egyéb feltételei fennállnak-e.
 

Az elsőfokú szerv a 2014. július 29-én kelt határozatával a felperes részére 2014. január 1-től kezdődően 37.200 forint rokkantsági ellátást állapított meg, a határozatot a másodfokú társadalombiztosítási szerv helybenhagyta. A felperes keresetében az ellátásra való jogosultság 2012. január 1-től történő megállapítását egyrészt azért kérte, mert az Mmtv.-ben előírt biztosítási időre vonatkozó feltétel –  a 2014. január 1-től hatályos 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján – teljesült, másrészt mert a biztosítási időbe a visszafizetett rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartama is beszámít. A munkaügyi bíróság a keresetet elutasította.

A Kúría ítélete

A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel az Mmtv. 2. § a) pont ac) alpontja és (3) bekezdés b) pontja megsértésére hivatkozva. A Kúria megállapította, hogy az Mmtv. felperes által alkalmazni kért 2. § (1) bekezdés a) pontját a felperes korábbi igényére nem lehetett alkalmazni, a biztosítási időre vonatkozó új szabályt a törvényhozó – az Mmtv. módosításáról szóló 2013. évi CCXXV. törvény 15. §-ában – 2014. január 1-től léptette hatályba, a folyamatban lévő ügyekben való alkalmazást nem írta elő, a visszamenőleges hatályú alkalmazásról nem rendelkezett. A felperes – álláspontja alátámasztásaként – megalapozatlanul hivatkozott a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek az érintett jogalanyokra kedvezőtlen visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát előíró 2. § (2) bekezdésére. E rendelkezés a jogalkotással szemben fogalmaz meg követelményeket, abból a jogalkalmazó kedvezőbb szabály-alkalmazására vonatkozó kötelezettségét levezetni nem lehet. Önmagában az a körülmény, hogy a társadalombiztosítási szervek a bíróság által elrendelt új eljárásban a vitatott feltételt tartalmazó rendelkezés módosítását követően hozták meg határozataikat, nem teremt alapot a módosított szabály visszamenőleges alkalmazására. A 2012. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra fennálló igényt a 2014. január 1-től módosított szabály alkalmazásával csak a törvényhozó kifejezett ez irányú rendelkezése folytán lehetett volna elbírálni. A Kúria szerint a munkaügyi bíróság helytállóan foglalt állást a visszafizetett, jogalap nélkülinek minősülő ellátás időszakának az Mmtv. 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti biztosítási időbe való beszámíthatósága kérdésében.

A munkaügyi compliance audit

Compliance

A kötet a vállalatok adminisztratív funkcióinak munkajogi, menedzsment, szakmai, és más vonatkozó piaci előírások alapján történő vizsgálatához nyújt segítséget.

Megrendelés >>

A felperes olyan ellátásra, amely nem illette meg, további jogot nem alapíthatott, az Mmtv. szerinti ellátásra való jogosultsági feltétel vizsgálatakor a vitatott időt – függetlenül az ellátások visszakövetelésére irányadó szabályozástól – nem lehetett beszámítani. A fentiek alapján a Kúria a jogerős ítéletet az indokolás részbeni módosításával és kiegészítésével – a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával – hatályában fenntartotta.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

A munkajog.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Választás

    A közelgő népszavazáson közreműködő választási bizottsági tagok mentesülnek a szavazást követő napon a munkavégzés alól. Az ABT Treuhand cikkéből azt is megtudhatja, kapnak-e fizetést a kimaradt napra. 

  • munkanélküliség

    Augusztusban nem változott a munkanélküliségi ráta az euróövezetben és az Európai Unióban a szervezet statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett kimutatása szerint.

  • orvosok

    Hogyan indult el az egészségfejlesztési program az energiaipari vállalatnál? Miként sikerült a dolgozókat megnyerni ehhez? Milyen elemekből áll? Ezekre a kérdésekre is válaszol Stevanyik Tamás az ELMŰ-ÉMÁSZ HR-igazgatója. Aki őt kérdezi: Horváth Emil, a Personal Hungary Emberierőforrás-menedzsment Szakkiállítás corporate health szekciójának szakértője. Az interjút két részletben közöljük.

  • óra

    A készenlét teljes időtartama alatt a munkavállalónak munkaképes állapotban a munkáltató rendelkezésére kell állnia. Egy munkafolyamat elvégzése után a munkavállalót automatikusan nem illeti meg pihenőidő – a Kúria eseti döntése.

  • szakképzés

    A kormány erősítette a szakképzéshez való hozzáférést és hatékony intézményeket hozott létre – mondta a területért felelős helyettes államtitkár.